Farsangi
Újjászületés
Elvonulás
Az emberek évszázadokon át szoros kapcsolatban éltek a hagyományokkal, amelyek a mindennapok biztonságát és ciklikusságát adták. Őseink megtanulták ezeket a rítusokat, szokásokat, majd továbbadták gyermekeiknek, ezzel segítve az évkör változásainak megélését, a természethez és önmagukhoz való kapcsolódásukat. A hagyományok és szertartások iránytűként szolgáltak a lelki fejlődés, a testi változások, az ünnepek és mindennapi rítusok útján.
A foglalkozásunk során ehhez az ősi tudáshoz térünk vissza. Ebben a rohanó világban tudatosan lassítunk, teret adunk a befelé figyelésnek, és összekapcsolódunk Közösségként.
Ebben a támogató térben megtanuljuk meghallani érzéseinket, megérteni testünk üzeneteit, szívünk szavát, és hagyatkozni mélyebb intuícióinkra. A közös együttlét nemcsak a megosztásról szól, hanem arról is, hogy megtapasztalhassuk, mennyire erőt és biztonságot ad a női kör támogató megtartása.
A farsang a vízkereszttől húshagyókedd éjféléig tartó, télbúcsúztató, tavaszváró, dínomdánommal teli időszak, amelyhez az egyik leggazdagabb magyar népszokáshagyomány kapcsolódik. Egyszerre termésvarázsló, gonoszűző és párválasztó ünnepi idő, amikor „fejre áll” a rend: álarc, maskara, bolondozás engedett.
Utána kezdődik a nagyböjt, ezért ez az utolsó „húsos”, vigadozó idő. Latin megfelelője a „carnevale / carne levare”, vagyis a „hús elhagyása”, ami a böjti időszakra utal.
A magyar paraszti hagyományban a farsang a párválasztás és a házasságkötés kiemelt szezonja volt, mert nagyböjt idején tilos volt lakodalmat tartani. Ekkorra estek a „farsangi lakodalmak”, melyek köré rengeteg játékos, tréfás, olykor csúfolódó szokás kapcsolódott.
A farsang legjellemzőbb elemei az álarcos, jelmezes felvonulások, dramatikus játékok és az úgynevezett alakoskodás (más személy, állat, társadalmi szerep eljátszása). Gyakori volt, hogy nők férfiruhát húztak, állatalakok (medve, ló, kecske) jelentek meg, kifordított bundás alakok, busók vonultak végig a falun hangos zajkeltéssel.
A maszkok, a zajkeltés és a „rendetlenség” mögött mágikus gondolat állt: a lárma, a félelmetes álarcok és a felfokozott mulatozás elűzik a gonosz szellemeket és a telet, és bőséget, jó termést hoznak. Ezt szolgálta a pazarló ételfogyasztás, az erős borok, a tánc, az erotikával átszőtt tréfák is – mind a termékenység, életenergia felszítása felé mutattak.
Magyar farsangi népszokások
Farsangi bálok, táncmulatságok: a falvakban és a városokban is ez volt az egyik fő társas esemény, sok helyen a legények-lányok ismerkedésének „hivatalos terepe”.
Jelmezes felvonulások: a házról házra járó maskarások zenéltek, tréfálkoztak, kisebb dramatikus jeleneteket adtak elő (esküvő-paródiák, pellengérre állított szereplők).
Téltemető, tavaszváró rítusok: szalmabábu vagy koporsó elégetése, vízbe dobása, amely a telet jelképezte; körülötte tánc, zajkeltés, lakoma zajlott.
A „farsang farka” kifejezés az utolsó három napot jelöli (farsangvasárnap, farsanghétfő, húshagyókedd), amikor a legnagyobb a dáridó, evés-ivás, bál és lakodalom. Sok hiedelem kötődött ezekhez a napokhoz: például ha ekkor jókedvű volt a ház népe, az egész évre jó hangulatot, bőséget vártak.
Az elvonulás két nagy szakaszból áll. Szombaton a méh megtisztítására helyezzük a fókuszt, hogy megkönnyebbülve testben és lélekben érkezhessünk el az újjászületéshez.
Ezen a folyamaton keresztül teret nyitunk annak, hogy a régi minták, fájdalmak és lenyomatok feloldódjanak, és belső tisztasággal, könnyedséggel tudjunk közeledni az újjászületés, megújulás ünnepéhez.
A farsang időszakához kapcsolódva az elvonuláson megidézzük az álarcok gyengéd letételének idejét is – amikor lehullanak a régi szerepek, és valódi arcunk fényében mutatkozhatunk meg.
Ezzel párhuzamosan a tavaszi termékenység varázslatai is teret kapnak: meghívjuk a föld, a test és a női lélek ébredő erejét, hogy új életet, friss energiát és alkotóerőt hívjunk be az évbe, kapcsolatainkba, hivatásunkba.
Szombat - MÉHTISZTÍTÁS
A méh nem csupán fizikai szerv, hanem az élet és teremtés központja, a női erő és bölcsesség szent helye. A méhmunka és méhtisztítás az a tudatos folyamat, amelyben egy nő visszakapcsolódik belső világához, megtisztítja testének és lelkének azt a terét, ahol az élet ereje születik.
Az érintés ebben a folyamatban kaput nyit a mélyebb érzékelésre. Amikor a nő saját testét figyeli, simítja, vagy gyengéden tartja, az érintés emlékezteti arra, hogy él, érez, és kapcsolódni képes. A test melege és az érintés tudatossága segít feloldani a méhben tárolt múltbéli fájdalmakat, veszteségeket, elfojtott érzéseket. A figyelmes, szeretetteljes érintés nem csupán fizikai, hanem energetikai tisztítás is: újraindítja a méhben a szabad áramlást.
A méhtisztítás során a nő visszahívja önmagát a testébe. Érintéssel, légzéssel és belső hangolódással felébreszti azt a csendes erőt, amely a mélyben mindig ott pulzál. Így az érintés nem csupán gyógyít, hanem beavat: segít emlékezni arra, ki vagy és milyen ősi erő lakozik benned.
A méhmunka tehát nem technika, hanem jelenlét önmagunkban. Amikor egy nő megengedi, hogy teste beszéljen, és érintéssel válaszol rá, elindul a benső egyensúly útján – vissza a szív és a méh egységéhez.
Vasárnap - ÚJJÁSZÜLETÉS
Az életünk a fogantatással, majd édesanyánk méhében töltött idővel kezdődik. Ez a kilenc hónap, a születésünk és a későbbi korai élményeink mind-mind mélyen meghatározzák, hogyan kapcsolódunk magunkhoz és a világhoz. Ezek a korai tapasztalatok visszaköszönnek életünk minden szakaszában, formálják önmagunkhoz és másokhoz való viszonyulásunkat.
Az újjászületés lehetősége minden életciklusban, kihívásban vagy váltásban bennünk rejlik: magasabb nézőpontból és új szemlélettel tekinthetünk magunkra, a változás pedig a lelki fejlődést szolgálja.
Újjászületni annyit jelent, mint megengedni magunknak a megújulás, az elengedés és az újrakezdés lehetőségét – ez sokkal többről szól, mint a születés pillanata, melynek gyakorlata saját módszerem alapját képezi.
Ebben a folyamatban különleges növényi támogatót is hívunk: a Galagonyát. Ez az ősidők óta tisztelt növény nemcsak a szív egészségét segíti, hanem a lelkünk védelmezője is lehet. A galagonya az újjászületés gyógynövénye, segít a régiből az újba való átlépésben és megérkezésben.
-
Csak tiszta helyről gyűjtött gyógynövényeket használunk és fogyasztunk a foglalkozás során.
A programon várandós kismamák is részt vehetnek a 14. héttől. Így hangolódva és készülve a szülésre.
Ha kérdés merült fel benned a foglalkozással kapcsolatban, örömmel válaszolok rá. Ezt a kapcsolat menüpont alatt írásban tudod jelezni.
-
Január 17. - Szombat
-11:30 - 12:00 - Megérkezés
-12:00 - 13:00 - Ebéd, előkészülés a foglalkozásokra
-13:00 - 14:00 - Nyitókör
-14:00 - 19:00 - Gyakorlat
- 19:00 - 22:00 - Vacsora, szaunázás és dézsázás
Január 18. - Vasárnap
-8:00 - 09:00 - Reggeli
-09:00 - 09:30 - Megosztó és Nyitó kör
-09:30 - 12:30 - Gyakorlat
-12:30 - 13:00 - Záró kör
13:00 - 14:00 - Könnyű ebéd, elbúcsúzás és a helyszín elhagyása
-
Szombaton ebéd és vacsora.
Vasárnap reggeli és könnyű ebéd.
Az ételek növényi alapú, finom, vegán ételek.
Sok gyógynövényt fogunk fogyasztani az elvonulás során, ezért kérlek ebben a pár napban ne kávézz, de nincs megtiltva. Ebben az esetben erről kérlek magad gondoskodj.
Lesznek gyümölcsök, magvak kirakva, viszont ha úgy érzed, nyugodtan hozhatsz egészséges rágcsákat.
-
A gyakorlati részekhez kényelmes váltó ruha.
Jógamatrac/polifoam és egy pokróc.
Hozz magaddal fürdőruhát is és törölközőt, ha szeretnél dézsázni és szaunázni este.
Időpont: 2026. Február 7- 8.
Helyszín: Újhold Háza - Bükkszentkereszt
Hozzájárulás:
80 000 HUF
