A Búzavirág Útja

A búzavirág szimbóluma a magyar néphagyományban több jelentéssel bír, amelyek közül kiemelkedő a tisztaság, spiritualitás, szerelem, boldogság, jó szerencse, termékenység, bőség, valamint a védelem és a mágikus erő.

A búzavirág a gabonaföldekhez kötődő növényként a mezőgazdaság és a termékenység szimbóluma is, egyúttal az újjászületés jelképe, mivel a gabonával együtt minden évben újjáéled a földeken. A magyar nép körében hagyományosan a szerelmi ügyekkel, fiatal szerelemmel és ártatlansággal, hűséggel kapcsolták össze, koszorút fontak belőle, és jó szerencsét hozó virágként tisztelték.

Emellett mágikus erővel bírt, védelmezte a termést és az embereket a rossz szellemektől, gyakran akasztották házak ajtajára vagy szórták a küszöbre, hogy távol tartsa a balszerencsét. A búzavirág a magyar népművészetben és költészetben is a tisztaság, naiv szépség és lelki világosság jelképévé vált.

Szentképeken Máriát gyakorta ábrázolják búzavirágkék ruhában, amely az eget jelképezi. Mária ebben a ruhában összeköti az eget a földdel, távolit a közelivel és az isteni dolgokat az evilágiakkal.

A Búzavirág az Újjászületés egyik virága.

A Búzavirág útja mélyebb gyökerekből táplálkozik, így a kapcsolódás is egyre erőteljesebbé válik. Amit a Rózsába hajló Tulipán útja megnyitott, az itt még mélyebb rétegekben folytatódik. Ekkor lépnek elő az Aranyasszonyok, akiknek örökségét és képességeit hordozzuk, s akiknek Lányaiként e hagyományt éltetjük tovább.

A Búzavirág útján a Holddal való szövetség mellett a Vénusszal való kapcsolódás kiteljesedik. A Hold ritmusai és a Vénusz fénye egymásra hangolódva tárják fel a női létezés rejtettebb rétegeit, hogy bennünk is egyensúlyba kerüljön e két különböző minőség a nőiséget érintő témákon keresztül.

Itt Vénusz már nem utat mutató csillag iránytűként, hanem az Ötszirmú Rózsa képében teszi egyértelművé feladatunkat.